Matu

Remélem, senki sem haragszik meg érte, de mivel az én gazdáim nem hoztak magukkal fényképezőgépet, kénytelen voltam a netboard-os fórumról elemelni ezt a képet. Vasárnap készült, Szentendrén, a labrador mentők és labrador tulajdonosok találkozóján. Mi is ott voltunk, mivel a honlapjukon keresztül minden nap szembesülünk azzal, hogy nekünk milyen szerencsénk van. És hogy milyen sok labradornak meg nem. És hogy milyen fantasztikus, amit a Fruzsiék csapata véghezvisz, szinte teljesen önerőből, a labrador fajta iránti szerelemből. Ment, felkutat, gazdát szerez és még ilyen találkozókat is létrehoz! A gazdik cége támogatja őket, amikor csak tehetik, mi meg drukkolunk minden labinak, aki a honlapjukon látható, hogy minél hamarabb találjanak gazdit nekik. Sajnos, ezen a bulin nem tudtunk sokáig maradni, mivel leadási határideje volt valami hülye filmnek, amit apa forgatott, de annyi időt ott töltöttünk, hogy kiderüljön, milyen rendesen viselkedünk társaságban, és hogy Chilike minden fiú kutya álma, valamint megismerhettem Sába tesómat is. Azt hiszem, jót tett nekem, hogy csak egy kan kutya akart megverni, és egyébként meg mindenki kedves volt velem. Jó volt úgy kutyák közt lenni, hogy nem feszengtem. Úgyhogy legközelebb is megyünk, azt hiszem...

Nem gondoltam, hogy valaha is reklámozni fogok valamit, de most kivételt teszek, méghozzá azért, mert egy fantasztikus dologra bukkant a gazdám. És mivel benünket is érint, mindazon kutyákat, akik a grillezés örömeiből részesülnek, kötelezőnek érzem, hogy közhírré tegyem.

Azért, mert mi elég sokat aggodalmaskodtunk amiatt, hogy a faszén begyújtásához használt mindenféle kemikália ( folyadék illetve kiskocka ), hogyan sül bele gőz/füst formájában a husinkba. És annyira motoszkált ez a gazdim agyában, míg a világhálón rá nem akadt a tökéletes megoldásra:

Looft Lighter grillgyújtó, amelynek segítségével kevesebb mint 5 perc alatt sütésrekész, izzó parázsszőnyeget varázsolhat a grillbe gyújtófolyadék nélkül. A barátok és családtagok mostantól nem fognak türelmetlenül (meg persze a kutyák sem) arra várni, hogy elkezdődjön a sütés.

A Looftlighter svéd találmány, amelynek formába öntését a Volvo mérnökei segítették. Működési elve a hőfúvókén alapszik de azokkal ellentétben a Looftlighter-nél az izzó tekercset teljesen kihozták a gyújtó végére, így az közvetlenül érintkezik a szénnel, ezért nem szükséges nyílt láng használata.

Ez az egyetlen olyan eszköz amit, kifejezetten a grill és kandalló begyújtásához terveztek.

Na szóval: megrendeltük, megvettük, és azóta egyfolytában grillezünk. Zseniális, mert tényleg pikk-pakk izzani kezd a faszén, semmi szaga nincs, és nem kerül veszélyes kémiai anyag a grillezőn süldögélő farhátunkba. Azért ez nem semmi!

Úgy döntöttem, hogy szavak helyett álljon itt ez a kis nyolc perces videó. Ebben mindenki megláthatja Schwarczit, a kuvasz-újfundlandi keveréket, aki még nincs egy éves, és akkora, mint egy ház. Hogy került hozzánk? Jó kérdés. Eleinte csak a reggeli séták alatt akadtunk össze, aztán most, hogy a gazdája elment nyaralni, őt meg itthon hagyta, a gazdáim meghülyültek, és áthozták hozzánk napközizni. Merthogy szegény kutya. Mert még kicsi. Mert ő még nem tudja, mi fán terem az, hogy két hét. (Merthogy ennyire ment el a gazdája.)

Szóval most itt tombol nálunk, és attól félek, hogy annyira jól érzi magát, hogy haza se akar majd menni, hiába jön meg a saját gazdája. Különben is, velem nem is játszik, csak a kis pisis Chilikével. Igaz, hogy szegényt darabokra szedi, de az meg keményen állja a sarat. Nekem csak néha kell ráhörögnöm, ha már nagyon keményen osztja a kiscsajt.

Mondjuk, én sem szeretnék tök egyedül maradni a kertünkben, és egész nap csak várni, várni, anélkül, hogy bárki szólna hozzám. Ezért aztán elnéző vagyok vele. Merthogy nekem meg jó szívem van. Meg igazság szerint nagyon bírom, hogy csak rá hördülök, és máris eldobja magát, úgy tiszteletben tart. Engem, Matut. Nem semmi:-))

Chilike szöcskét játszik, miközben az új fiú a távolban meglapul...

Aztán egy balhoroggal támadásba lendül, csak hogy tisztázzák az erőviszonyokat.

Majd a partra érve még egy új fiú kerül be a képbe - de erről majd máskor hosszasabban írok. Most elvonulok.

Végre kaptunk egy olyan játékot, amit bárhol lehet játszani! Szárazföldön és vízen, valamint a levegőben egyaránt...mi leginkább a reggeli Duna-parti fürdőzések alkalmával játszunk vele, mert ott a legizgalmasabb! Chilike ennek köszönhetően jött rá, hogy tud úszni! Most először keltette fel az érdeklődését egy játék annyira, hogy képes volt a habok közé vetni magát, csak hogy ő kapja el elsőnek! Azóta meg ki se lehet rángatni a vízből! Ma még a stégről is beugrott, és úszott a frizbi után...Jó, belátom, kicsit lányos színe van, mert a pink mégse a mi színünk, de azért  szerintem nekem  is jól áll, amikor  a szájam helyén nyargalok vele:-))

Én nagyon tudok koncentrálni-mintha kiállításon lennék...

Csicsó meg Mrs. Weismüllernek képzeli magát...

De ekkor jövök én, és jól megijesztem:-))

Itt már enyém a szajré, persze...

De alighogy partot érek, máris letámad valaki...

Ezért muszáj visszarángatnom az egész bagázst a vízbe.

Aki kapja, marja. Általában én. Sajnos nem vagyok túl lovagias.

Aztán jön Chilike, és kezdődik minden előlről...