Igen, ilyen vidám az élet:
egy kisbaba, aki az élre tört, hátul meg szegény nyomoroncok:
egy Csicsó labilány, egy Tyutyesz, aki macska és én, Matu...
Gyerek, kutyák és egy macska
2009.12.14. 17:17 :: matu
2 komment
Címkék: gyerek kutya együtt gondtalanság
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://matuka.blog.hu/api/trackback/id/tr241597755
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
adokhaj 2010.01.03. 19:01:14
Nekem is labrador kutyusom van, már majdnem egyéves!
A városunktól nem mesze van egy holtág és ki szoktuk oda vinni sétálni, de félek elengedni hogy esetleg bele menjek a vízbe, nehogy elszökjön!
Azt szeretném megkérdezni hogy Önök hogy tanították meg rá hogy ne szökjön el és hogy visszajöjjön mikor a vízbe megy?
A városunktól nem mesze van egy holtág és ki szoktuk oda vinni sétálni, de félek elengedni hogy esetleg bele menjek a vízbe, nehogy elszökjön!
Azt szeretném megkérdezni hogy Önök hogy tanították meg rá hogy ne szökjön el és hogy visszajöjjön mikor a vízbe megy?
matu 2010.01.05. 19:57:57
Az az igazság, hogy nulla perctől kezdve...Vagyis amikor még csak bent voltak a kutyák a kertben, mert 7-8 hetesek voltak, és csak a nyakörvet raktuk rájuk, már akkor az volt a feladat, hogy behívásra jöjjenek azonnal. Ezt jutalomfalat segítségével lehet elérni a leghatékonyabban. Bár bizonyos kutyákat - mint például Matut - jobban motivál a játék, a labda. Ettől függetlenül előfordul, hogy falra hányt borsó amit az ember mond - de minél nagyobb lesz a kutya, annál megbízhatóbb is. Chilike ha vadkacsákat lát a Dunán, képes lenne a túlpartra is átúszni miattuk, annyira hajtja őt a vadászszenvedély. Nem szabad feladni, egy kis jutalomfalat legyen mindig kéznél, és annyira megbízni, amennyire csak lehet a kutyában!
