Remélem, senki sem haragszik meg érte, de mivel az én gazdáim nem hoztak magukkal fényképezőgépet, kénytelen voltam a netboard-os fórumról elemelni ezt a képet. Vasárnap készült, Szentendrén, a labrador mentők és labrador tulajdonosok találkozóján. Mi is ott voltunk, mivel a honlapjukon keresztül minden nap szembesülünk azzal, hogy nekünk milyen szerencsénk van. És hogy milyen sok labradornak meg nem. És hogy milyen fantasztikus, amit a Fruzsiék csapata véghezvisz, szinte teljesen önerőből, a labrador fajta iránti szerelemből. Ment, felkutat, gazdát szerez és még ilyen találkozókat is létrehoz! A gazdik cége támogatja őket, amikor csak tehetik, mi meg drukkolunk minden labinak, aki a honlapjukon látható, hogy minél hamarabb találjanak gazdit nekik. Sajnos, ezen a bulin nem tudtunk sokáig maradni, mivel leadási határideje volt valami hülye filmnek, amit apa forgatott, de annyi időt ott töltöttünk, hogy kiderüljön, milyen rendesen viselkedünk társaságban, és hogy Chilike minden fiú kutya álma, valamint megismerhettem Sába tesómat is. Azt hiszem, jót tett nekem, hogy csak egy kan kutya akart megverni, és egyébként meg mindenki kedves volt velem. Jó volt úgy kutyák közt lenni, hogy nem feszengtem. Úgyhogy legközelebb is megyünk, azt hiszem...
