Kedves Matu!

Tizenegyhetes Labrador kölyök vagyok. Gazdáim teljesen kezdők és amatőrök, úgyhogy utolsó kétségbeesésemben, vagy az övékben, hozzád fordulok segítségért. A problémám az, hogy időnként "megvadulok". Egész pontosan támadóállásba helyezkedem, vicsorítok, ugatok, ugrok váratlanul és vadul, pironkodva teszem hozzá, harapok is, nem is kicsit. Ez most a koromból adódó átmeneti magatartászavar, vagy kedves embereim valamit nagyon elrontottak? A fő baj, hogy a gazdik között van 3 törpenövésű (gyerek), akik különösen megijednek egy ilyen akcióm során.
Azért tőled kérek segítséget, mert láttam, hogy milyen megbízható bébiszitter vagy, és milyen gondos gazdáid vannak.
Segítő szavaidat, ugatásodat előre is köszönöm! Molly

Kedves Molly! Csak semmi pánik!!! A labrador köztudomásúlag az egyik legelevenebb, legmegátalkodottabb kölyök a világon! Talán csak a vizslakölyök hasonlítható hozzá. Persze én nem ilyen voltam, szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy én már hét hetes koromban is angyalnak látszottam:-))De tényleg, valahogy a habitusom, személyiségem egy végtelenül nyugodt kiskutyát mutatott. Mondjuk Apa ezért is választott engem, és nem azt a kis hörcsög tesómat, akit Anya akart, mert olyan aranyosan rágta a cipőfűzőjét...Na de Chilike! Ő ugye mentett kutya, akinek a temperamentumáról csak akkor értesültünk, amikor már együtt éltünk vele. Ő egy kis mérges pók volt picinek. Állandóan csipkedett, ugatott,ugrált, harapdált. Ez persze rémisztő lehet egy kezdő gazdinak, de egy kis következetes és határozott neveléssel mindez kordában tartható. A kölyökkutya a testvéreivel megtanulja, hogy mit jelent fájdalmat okozni, és mit jelent, ha fájdalmat okoznak. Ilyenkor kis visítás jelzi, hogy köszi szépen, elég volt! Nem tudom, hogy téged mikor hoztak el az alomból, de lehet, hogy még nem volt idő szocializálódni ebből a szempontból. Én mindenképpen elvinnélek kutyaoviba, ahol megtanulnád a játékszabályokat, a gazdik helyében pedig gyakorolnám a NEM! parancsot úgy, hogy ha megérted, mit nem szabad, és szépen leülsz, azonnal kapsz érte egy jutalomfalatot! Ezt a kisgazdik is gyakorolhatják, és nagyon fontos, hogy ők is részt vegyenek a nevelésedben, ne féljenek a kis tűhegyes fogaidtól. Bár szerintem egy kölyökmacska karmolása rosszabb:-)) Végül én mindig azt mondom, hogy két kutyával kisebb gond van, mint eggyel, mert azok egymást is lefoglalják, lefárasztják. A kiskutya klasszikus játékra hívó, szétterpesztett első lábas pozícióját pedig, miközben csaholva ugat, és hív játszani, nem szabad összetéveszteni azzal, amikor támad egy kutya. Olyankor a fülét hátracsapja, felhúzza az ínyét és vicsorít, majd harap. 11 hetesen ez még nem is lehetséges, hacsak nem valami genetikai mutánsról van szó. Márpedig ez biztos nem Te vagy, Molly. Szóval szerintem koránt sincs veszve semmi, csak meg kell tanulni egymás nyelvét beszélni...Továbbra is állok rendelkezésre, sok türelmet a gazdiknak és sok feltétel nélküli szeretetet egymás irányába! Maradok tisztelettel, Matu

@matu:

Kedves Matu!

Hálásan köszönöm a gyors és segítő választ! Hét hetesen kerültem gazdáimhoz, egy tünemény pici gombócként. Nagyon remélem, hogy gazdáim félreértették jelzéseimet! Egyébként én is csipkelődő, ugráló, harapdáló kutyakölyök voltam eddig is, de ez a pár vadabb jelenet nemrég kezdődött.
Mivel szinte csak könyvből és internetről van ismeretük a Labradorokról, megijedtek, hogy ez nem tipikus viselkedési forma, és nem stimmel valami.
Ma meglátogat minket egy kutyatenyésztő ismerősünk, sajnos nem tőlük származok, talán tud nekünk segíteni. A kutyaovit is megkérdezzük Tőle, eddig még nem is halluttunk oviról.
Ha gondolod, és időd engedi, beszámolok majd a fejleményekről!
Még egyszer megköszönve segítségedet, üdvözlettel: Molly!

@Mollydada: Kedves Molly! Hát ha minden úgy indult, mint a mesében, akkor viszont lehet, hogy történt valami. Elképzelhető, hogy a gyerekeket tekinted alomtársadnak, mert ugattak, esetleg nyüszögtek neked? Vagy játékból fájdalmat okoztak? A gyerekek korántsem értenek mindig úgy a kutyák nyelvén, mint a filmekben. Lehet, hogy a számukra legtermészetesebb mozdulat/hang okozhat félelmet egy kiskutyában, és védekezésből támadó állást foglal el. ( Legjobb védekezés a támadás )Biztos, hogy a kiskutya személyisége is megnyilvánul egy-egy ilyen gesztusban, és abban, hogy meg akarja mutatni, ki dudál a kesztyűbe! Ez természetes! A szukák temperamentuma ( már bocsánat a diszkriminációért )egyébként is hevesebb sokszor, mint a kanoké - szerintem. Ja, és a Spektrumon van egy nagyon hasznos sorozat: A Póráz két végén a címe, ha lehet, akkor nézzétek! Sokat tanulhatnak belőle a gazdik...Persze, nagyon örülnék, ha hallanék felőled, esetleg képet is küldhetnél, hogy el tudjam képzelni, amint egy 11 hetes kis labilány vicsorogva támad:-))Ja, és a legfontosabb: most, hogy megvannak az oltásaid, tessék menni minden nap sétálni! Az a legjobb nevelő...Minden jót kívánok, Matu

Kedves Matu!

A szomszéd is kinevette gazdikat, hogy lassan felfalja őket egy kis kölyökkutya! :)) A héten egyik nap lefényképeznek, de nagyon remélik, hogy a támadást már nem tudják. Ma extra sok figyelmet és kutyakekszet kaptam, és ennek eredményeképp az esetek nagy százalékában az "ül" szóra leülök! De azért ma este is ejtettem pár cikket és cakkot "főgazdi" lábán, és a legkisebbnek meg csináltam két kis vérző csíkot a térdére. Nem vagyok rá büszke. De nagygazdik is azt gondolják, hogy kisgazdik a fő ludasak a dologban, ezért mostantól nem jöhetnek ki hozzám egyedül.
Igazából a séta miatt írtam egyből. Mehetek már sétálni? Még két oltásom (köztük a veszettség elleni) visszavan, és az állatorvos (gazdik isszák a szavait) azt tanácsolta, hogy amíg nincs meg az összes, addig ne vigyenek ki a kertből.
Nagyon örülök, hogy megértő kutyatársra leltem, jó érzés, hogy kapunk segítséget! Köszönöm, gazdáim nevében is! Molly
Ui: Gazdik azért vettek szukát, mert mindekitől azt hallották, hogy a szukák nyugodtabbak. :)))

Kedves Molly! Az állatorvosba vetett bizalom nagyon fontos, hiszen Ő az egyik legfontosabb családtagért felel. Így nem szeretnék ellentmondani neki, de az az igazság, hogy a parvo- és szopornyica oltások a legfontosabbak ebből a szempontból. Hiszen az a többi kutya/macska ürülékével terjed, ami óhatatlanul egy kiskutya szájába kerülhet a séta során. A veszettség elleni oltás úgyis két részletben adódik be, és annak az a jelentősége nincs, mint a másik kettőnek. Hiszen ritkán találkozik az ember kutyája veszett rókával a városban. Az erdőbe ilyenkor tényleg nem célszerű még elmenni, de ilyenkor ott úgyis dögmeleg van. Ja, és azért is érdekes még a veszettség elleni oltás, hogy ha valakit megharapnánk, akkor ne kelljen neki oltásokat kapnia veszettség ellen:-)) Szóval mi ilyenkor már sétáltunk, és jó volt nagyon, célszerű előtte már a kertben felrakni a nyakörvet és pórázt, majd ott gyakorolni a megállj! ül! mehet! vezényszavakat, persze mindig jutalomfalattal és játékkal motiválva a kutya gyereket. Ha ez otthon beválik, akkor remélhetőleg kint sem lesz probléma azzal, hogy húznád a pórázt, vagy le akarod tépni a nyakörvet. Ha mindig kellemes élmény kötődik a sétához, imádni fogod, hidd el! Én póráz nélkül hasítok, Chilike bizonyos helyeken még pórázzal, máshol anélkül. A szuka kutyusok általában akkor csengenek le, amikor kölykük születik, mert az anyaság lefárasztja őket. Mi az ivartalanítás hívei vagyunk, hiszen a kutyatenyésztés egy nagyon komoly, felelősségteljes szakma, és mi nem szeretnénk szaporítani a menhelyi kutyák számát. Így nálunk Chilike még mindig tökkelütött, életvidám jelenség, de azért már sokat változott. Szóval két-három évesen érik be a labrador, addig meg ki kell bírni! De nagyon sok szeretet kell hozzá, ez tény! A kisgazdik meg legyen obszerválva, mert bizony lehet abból kölcsönös utálat, ha bántjátok egymást...Az meg senkinek sem jó. Nagyon szívesen állok rendelkezésre, hiszen ezért kezdtem el írni azt a blogot - hogy aki jól beleválaszt a fajtába, az se keseredjen el, és próbálkozzon, de ne adjon túl a labrador kölykén! Szóval én is örülök, ha bármiben segíteni tudok! Várom a fényképet, sok szeretettel kívánok szép napot! Matu

Kedves Matu!

Kutyafáradt vagyok, úgyhogy most csak a lényeget írom. Gyönyörűen haladunk! És azt hiszem, ez annak köszönhető, hogy főgazdi végre felfogta, milyen összetett dolog a kutyanevelés. Többek között a kisgazdikat és a másik nagygazdit is nevelni kell ("kutyaügyben" is!), kitartóan. Szóval szegény nagyon nagy fába vágta a fejszéjét, hagyom is hadd aludjon egy jót!
Nem felejtjük a képeket! Jó éjt! Molly

Matu, úgy látom, a bőség zavara lépett fel ... túl sok az a rózsaszín laszti egyszerre... :-) Majd ha már pici manócska kisgazdi is futkározni fog, az lesz ám csak a jó világ !!! Majd biztosan dobálja neked a lasztikat ! Addig is, jó lasztizást Chilikével és Scwarzival !